BFTZ története

BFTZ története

1853

Megalakul a Filharmóniai Társaság Zenekara

1853-ban a Nemzeti Színházban működő zenekar karmesterének, Erkel Ferencnek és a zenekar vezető tagjainak – például a Doppler fivéreknek – köszönhetően indult el a filharmóniai mozgalom, melynek eredményeképpen megalakult az ország első rendszeres koncert-tevékenységet folytató professzionális szimfonikus zenekara.

Az első filharmóniai hangverseny

1854

Az első, 1853/54-es évad során a Bécsi Filharmonikusokat megelőzve négy bérleti és egy bérleten kívüli hangversenyt tartott az együttes

A Filharmóniai Társaság hangversenyeinek otthona egészen 1865-ig, a Vigadó épületének megnyitásáig, a Nemzeti Múzeum díszterme volt. A zenekar és az intézmény kapcsolatáról lásd bővebben Debreczeni-Droppán Béla írását ide kattintva.

1856

Mozart születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett hangverseny a Hangászegyleti Zenede zenekarával közösen

A szóban forgó hangversenyről Bónis Ferenc, a zenekar fennálásának 150. évfordulója alkalmából megjelentetett kiadványában a következőképpen fogalmazott: „1856. január 27-én vezényelte Erkel életének második olyan koncertjét, melynek programján egyetlen szerző művei állottak. E szerző Mozart volt; az alkalom pedig: születésének centenáriuma. A műsor élén ezúttal is egy nagyszabású szimfónia állt: a Jupiter. Középütt a d-moll zongoraverseny szólalt meg, melyet a Titus kegyelme című opera két részlete övezett, zárószámként a Dir, Seele des Waltalls című kórus hangzott el. A d-moll zongoraverseny szólóját ismét a karmester, Erkel Ferenc játszotta. Nagyon szerethette ezt a művet, mert 1890-ben, nyolcvanévesen, ezzel vett végső búcsút közönségétől.”

1860

Az 1860/61-es évad első hangversenye Erkel Ferenc vezényletével

Az évad első hangversenyének műsora:

Gade, Niels W.: Ossian-nyitány

Erkel: Erzsébet-ária

Mosonyi: Gyász-hangok Széchenyi István halálára

Beethoven: VI. szimfónia (Pastorale), F-dúr, op. 68

A hangversenyről Ábrányi Kornél, a korszak egyik legmeghatározóbb zenei írója számolt be a Zenészeti Lapok hasábjain, mint írja: „Az előadás Erkel karnagyunk kitűnő felfogása, s vezetése mellett a lehető legtökéletesebb volt; – s ha Mosonyié a szép s magasztos eszme költői kivitele, úgy a hatás, melyet annak előadása okozott, okvetlen Erkelé, s a nemzeti színház kitűnő zenekaráé.”

1865

Az első hangverseny a Vigadóban

1865 március 25. A filharmonikusok első hangversenye az újonnan megnyitott Vigadóban, ahol egyúttal Beethoven IX. szimfóniájának magyarországi bemutatójára került sor. Bővebben

1867

Ferenc József királlyá koronázásának köszönhetően immár hivatalos együttesként is megalakulhatott a már tizennégy éve működő Filharmóniai Társaság

A Nemzeti Színház zenekarának tagjai 32 pontból álló alapszabályt fogadtak el és terjesztettek fel jóváhagyásra a belügyminiszterhez, amelyben a következők álltak: „Az Országos nemzeti színházi zenekar tagjai elhatározták, hogy »Pesti magyar philharmoniai társulat« czím alatt társulatot alakítanak, melynek czélja kizárólag classicus becsű zeneművek előadása által a zeneművészet és különösen a magyar zene iránti érdekeltséget mindinkább felébreszteni és állandósítani.”

1869

Nagyszabású hangverseny Liszt-műveiből

Liszt Ferenc több alkalommal vezényelte a Filharmóniai Társaság zenekarát, s művei is gyakran szerepeltek az együttes repertoárján. Az 1869-es Liszt-hangversenyről Csuka Béla, a zenekar későbbi gordonkása és krónikása eképpen írt: „1869 április 26. és 30-án Liszt Ferenc műveiből, művészeti célokra rendezett két nagy zeneelőadások keretében; a Nemzeti Zenede és a többi pesti zeneegyletek tagjaival kibővülve kétszer egymásután adták elő a Koronázási misét a Dante-szimfónia, a Hungaria és egyéb nevezetes Liszt művek társaságában. Ez a testvéri együttműködés megismétlődött az 1873. évi Liszt jubileumkor is, amikor a mester monumentális Krisztus oratóriumának méltó előadására szövetkeztek filharmonikusaink a többi zeneegyletek arra alkalmas tagjaival.”

1870

Beethoven születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett hangverseny Liszt vezényletével. Ebben az évben hagyják jóvá a Filharmóniai Társaság alapszabályait

Hangversenykritikát itt olvashat.

1871

Az 1871. március 26-i hangversenyt Erkel, Liszt és Volkmann vezénylik

E hangversenyen vezényelte a zenekart megalapító első elnökkarnagy, Erkel Ferenc. A következő öt évben, 1871 és 1875 között a győri születésű Richter János vette át az együttes irányítását, aki Hans Richter néven vált ismertté az európai előadóművészet történetében. Richter 1875 után is gyakran vezette a filharmonikusokat, s neki köszönhetően kezdődhetett meg az ifjú Dohnányi – a Filharmonikusok későbbi elnökkarnagyának – nemzetközi hangversenyező karrierje is.

1875

Erkel Ferenc fia, Sándor veszi át az elnökkarnagyi posztot

Erkel Sándor működése – Bónis Ferenc szavaival – a filharmonikusok XIX. századának „Aranykora” volt, amely 1892-ig tartott. Működésének méltatását az 1881/1882-es évadról készült jelentés szerint igen meghatározónak tartották: „Teljes méltánylattal kell szólnom e helyen Erkel Sándor igazgató úrról – írta Podmaniczky –‚ mert ő nem várva be azon időpontot, amikor a magán énekesekre kerülhetend a sor, egész eréllyel hozzá látott [a dalműszak rendezéséhez] első kinevezése után. – Richter János a mily kitűnő zenész volt, épen oly rossz dalmű igazgatónak mutatta be magát, – s ezt azóta is bebizonyította. Ő csak is Wagner-cultussal, a philharmoniai hangversenyekkel gondolt, de arra nem volt gondja, hogy a nemzeti színház közönsége a nemzeti színházban mit hall, s mint hallja azt előadva. […] Erkel Sándor – Richter János igazgatói mulasztásait hozta első sorban helyre az által, hogy a karokat szám és anyag szerint kiegészítette. […] Eltudta értetni a zenekarral, hogy ennek tagjai első sorban a nemzeti színház tagjai; a nemzeti színház zenekarának tagjai, s csak másodsorban tagjai a philharmoniai társulatnak.”

1879

Brahms a filharmonikusok élén vezényli D-dúr szimfóniáját és Erkel Sándor vezénylete alatt bemutatásra került d-moll zongoraversenye

Brahmsról bővebben.

1881

Brahms újból közreműködik a filharmonikusok hangversenyén: ezúttal B-dúr zongoraversenyének, c-moll szimfóniájának és Akadémiai Ünnepi nyitányának bemutatóját vezényli.

Kritikát itt olvashat.

1882

Megalapítják „A Filharmóniai Társaság Özvegy- és Árvasegélyező Egyesületét”

Az egyesület célját Csuka Béla eképpen fogalmazta meg: „Az egyesület létesítése elsősorban Erkel Sándor érdeme, aki Dubez Péter alelnökkel és Ruhoff Ármin magángordonkás választmányi taggal együtt alkotta meg ezt az emberbaráti intézményt Társaságunk elhunyt tagjainak özvegyei és árvái támogatására. […] A rendes tagok részéről havonta fizetett tagdíjakon kívül Társaságunk évenkint két hangversenyének teljes jövedelmét fordítja az Egyesület céljára.”

1883

Richard Wagner halála

A filharmonikusok február 28-án tartottak emlékhangversenyt a zeneszerző tiszteletére. A Richter János vezényelte hangverseny műsora a következő volt:

Wagner: Faust-nyitány

Wagner: Parsifal-előjáték

Wagner: Parsifal-Nagypénteki varázs

Wagner: Az istenek alkonya–Siegfried halála és gyászinduló

Beethoven: III. szimfónia (Eroica), Esz-dúr, op. 55

1884

Brahms ismét a filharmonikusok vendége

Brahms ismét a Filharmóniai Társaság élén vezényli műveit: a Tragikus-nyitányt, az Akadémiai ünnepi nyitányt, valamint III. szimfóniájának magyarországi bemutatóját dirigálta.

1886

Liszt Ferenc halála

A Filharmóniai Társasághoz több szállal is kötődő világhírű muzsikus és zeneszerző emlékének hangversennyel adózott a zenekar, amelyen természetesen az ő művei szerepeltek: a Hősi sirató, az Esz-dúr zongoraverseny, a Tasso és a Dante-szimfónia.

1888

A Társaság új alapszabály-tervezetet dolgozott ki. Gustav Mahler Budapestre érkezik.

Az új alapszabály szerint, az együttes tagságát az Operaház hangszeres művészei adják, akik hangversenyező tevékenységüket munkájuktól (operaházi) függetlenül, saját szervezésben folytathatják.

Gustav Mahler 1888 és 1891 között töltötte be az Operaház igazgatói posztját.

1889

A Filharmóniai Társaság bemutatja Mahler I. szimfóniáját

1889. november 20-án hangzott el Mahler I. szimfóniájának az – eredetileg öttételesre tervezett kompozíció – ősbemutatójára a Vigadóban, a szerző vezényletével. Mahler, aki a próbák alkalmával hallhatta első ízben teljes hangzásvilágában a kompozíciót, hálás köszönőlevelet írt az együttesnek a mű megszólaltatásáért.

„Budapest, 1889. november 19.

Igen tisztelt Uraim!

Még a mai napi főpróba hatása alatt indíttatva érzem magam, hogy megköszönjem Önöknek és valamennyi közreműködőnek önfeláldozó és igazi művészi szellemtől áthatott teljesítményüket, amellyel hozzásegítettek szerény művem megvalósításához. Már a mai főpróbán megbizonyosodtam afelől, hogy ilyen tökéletességgel soha többé nem hallhatom művemet. Büszke vagyok rá, hogy olyan testület élén állhatok, mely ekkora odaadással és minden egyéni érdek háttérbeszorításával áll a művészet szolgálatában. És kérem Önöket, maradjanak hozzám ezután is oly jók, mint amilyen hálás és elkötelezett magam vagyok Önök iránt.

Őszintén odaadó hívük,

Gustav Mahler”

1890

Erkel Sándor 100. alkalommal vezányli a filharmonikusokat

1890. január 15-én rendkívüli hangversennyel ünnepelték meg a filharmonikusok elnökkarnagyuk századik vezénylését. Ezen az alkalmon készült továbbá az első fénykép az együttes tagjairól Erkel Sándor társaságában. Ebben az évben, november 7-én koncerttekl ünnepelték meg a filharmonikusok Erkel Ferenc születésének 80. évfordulóját, amelyről a Pesti Napló eképpen számolt be: cikk olvasása.

1891

Elfogadják a Filharmóniai Társaság újabb alapszabályait

Bónis Ferenc a következőképpen fogalmazta meg az újabb alapszabály legfőbb jellemzőit: „Gróf Zichy Géza intendáns ezután szükségesnek látta, hogy írásban pontosítsák az Operaház és a Filharmóniai Társaság kapcsolatát. Az 1892. május 3-án aláírt Új alapszabály rendelkezett a társasági karnagy jogairól, az éves tiszta jövedelem egyenlő elosztásáról és a Társaság szervezeti felépítéséről. Eszerint a Társaság legmagasabb döntéshozó fóruma az évenként összehívandó közgyűlés. A közgyűlés háromévenként titkos szavazással választja meg a kilenctagú választmányt, az elnökkarnagyot és a tisztikart: az alelnököt, titkárt, pénztárost, könyvtárost és a számvizsgáló bizottságot.” Az alapszabálynak Zichy által aláírt záradéka a mai napig érvényes: „.. a Filharmóniai Társulat czélja és működése a M. Kir. Operaház czélját és működését nem érinthetik, s hogy a társulat tagjainak mint ilyeneknek kötelezettségei a M. Kir. Operaház iránt tartozó kötelezettségeikkel ellentétbe vagy összeütközésbe nem jöhetnek.”

1893

Erkel Ferenc halála

A Filharmóniai Társaság alapítója és első elnökkarnagya 1893. június 15-én hunyt el. Erkel Ferenc és a Filharmóniai Társaság kapcsolatáról lásd Bónis Ferenc írását.

Erkel Sándor betegeskedése miatt az 1893/1894-es évadtól hazai és külföldi karmesterek – például Wilhelm Gericke, Hermann Levi, Arthur Nikisch, Goldmark Károly, Siegfried Wagner, Richard Strauss, Ferdinand Löwe, Karl Muck, Hans Richter, Ernst von Schuch, Felix Mottl, Edouard Colonne, Auer Lipót, és Kerner István – irányították a zenekart.

1895

Richard Strauss először vezényli a zenekart

Beethoven, Schillings és Liszt művein kívül csupán egyetlen saját műve, a Halál és megdicsőülés szerepelt a hangverseny műsorán.

1897

Dohnányi Ernő első alkalommal szerepel a filharmonikusokkal

Az együttes későbbi elnökkarnagya, Dohnányi Ernő 1897. november 17-én szerepelt először a zenekarral, mégpedig zongoraművészi minőségben: ekkor Beethoven G-dúr zongoraversenyét adta elő a zenekarral.

1898

Rendkívüli hangverseny Erkel Ferenc síremlékének javára

A filharmonikusok január 12-én rendkívüli hangversenyt tartottak, amelynek bevételét egykori elnökkarnagyuk, Erkel Ferenc síremlékének javára ajánlottak fel.

1900

Erkel Sándor utóljára vezényli a zenekart, az elnökkarnagyi posztot tanítványának, Kerner Istvánnak adja át

Erkel Sándor januárban és februárban vezényelte utoljára a Filharmóniai Társaság zenekarát, s néhány hónappal később, október 14-én hunyt el. Márkus Miksa a következő méltatást közölte a Magyar Hírlapban.

Ebben az évben, január 7-én vezényelt életében először Dohnányi Ernő, aki szimfóniáját mutatta be a zenekar élén.

1903

A Filharmóniai Társaság fennállásának 50. jubileuma

Ebben az évben ünnepelte a zenekar fennállásának 50. évfordulóját. Ekkor jelent meg a zenekar történetét összefoglaló első, jubileumi kiadvány Mészáros István és Isoz Kálmán tollából (Mészáros Imre–Isoz Kálmán (szerk.). A Filharmóniai Társaság múltja és jelene 1853–1903. Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari nyomdája, 1903.).

A jubileum alkalmából fénykép is készült az együttesről, amely Strelisky Sándor műhelyéből került ki. A kép érdekessége, hogy nem egyszerűen egy csoportképről van szó, hiszen a száz tagból álló zenekar tagjait egyesével illesztették rá a háttérre. A fényképről további érdekességek találhatóak itt.

1906

A filharmonikusok első vidéki hangversenye Nyíregyházán

A Filharmóniai Társaság zenekara elsőként Kerner István működési időszakában lépett fel Budapesten kívüli helyszínen, 1906. április 4-én Nyíregyházán.

1908

Első filharmóniai hangverseny a Zeneakadémia új épületének hangversenytermében

1910

A 80 éves Goldmark Károly tiszteletére szülővárosában, Keszthelyen hangversenyezik a zenekar

1914

A filharmonikusok decemberi hangversenyük műsorát a közönség szavazata alapján állította össze

A művek közül legtöbb szavazatot kapott:

Beethoven: V. szimfónia (119 szavazat)

Wagner: Tannhäuser-nyitány (104 szavazat)

Wagner: Mesterdalnok-nyitány (103 szavazat)

Wagner: Siegfried halála (100 szavazat).

Csuka Béla a következőképpen fogalmazott a filharmonikusok I. világháború alatti tevékenységéről.

1915

Dohnányi Ernő Magyarországra költözik, bécsi hangversenyek a Császári és királyi Hadsegélyező Hivatal meghívására

A Filharmóniai Társaság elnökkarnagyi székében Kernert követő Dohnányi Ernő tíz évnyi berlini tartózkodás után költözött Budapestre a háború és megromlott házassága miatt.

A filharmonikusok november 8-án és 9-én két hangversenyt tartottak Bécsben a Császári és királyi Hadsegélyező Hivatal meghívására.

1916

Verdi Requiem-je először a filharmonikusok műsorán

1917

Ünnepi hangverseny Kerner István 200-ik vezénylése alkalmából

A március 19-i hangverseny műsora:

Beethoven: III. Leonora-nyitány, op. 72
Mozart: Don Juan–Donna Anna áriája, K 527
Bach: Kettősverseny, d-moll, BWV 1043
Csajkovszkij: VI. szimfónia (Patetikus), h-moll, op. 74

1918

Dohnányi elsőször vezényel teljes filharmóniai hangversenyt

Kritika

Az együttes első külföldi hangversenyei: három hangverseny Berlinben.

1919

Kerner István lemondása és Dohnányi Ernő elnökkarnagyi kinevezése

1921

A Filharmóniai Társaság nyugdíjas tagjait segélyező “Dohnányi-Egyesület” megalapítása

Dohnányi 1921-ben ismét visszatért a nemzetközi hangversenyéletbe, s amerikai hangversenykörútján szerzett bevételei tették lehetővé, hogy hozzájáruljon az ő nevét viselő egyesület megalapításában. A jótékonycélú adományért a filharmonikusok az alábbi köszönő sorokat küldték Dohnányinak:

„Mélyen tisztelt Mester!

Budapesten, 1921. január hó 19-én

A Filharmóniai Társaság Özvegy és árvasegélyező Egyesületének választmánya a mai napon megtartott ülésen végtelen örömmel vette tudomásul, hogy humánus egyesületünk érdekeit 2000 koronás alapítványával támogatni kegyes volt, s ezáltal az egyesület alapítótagjává lett. Engedje meg, hogy nagylelkű adományáért ezúton fejezzük ki leghálásabb köszönetünket, s nagyon kérve, hogy jóindulatával minket a jövőben is megtisztelni kegyeskedjék, maradunk mély tisztelettel:

Csuka Béla titkár, Rauscher István alelnök, Trebusz Pál elnök”

1923

Ünnepi hangverseny Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulója alkalmából

Az ünnepi hangversenyen a Filharmóniai Társaság zenekarát Dohnányi vezényelte, s a műsort három új mű alkotta, melynek megírására Budapest Székesfőváros Tanácsa adott megbízást: Dohnányi Ünnepi nyitánya, Kodály 55. zsoltára (melyet rövidesen Psalmus hungaricus néven ismer meg a világ) és Bartók Táncszvitje.

1924

A Filharmóniai Társaság 1924. október 13-i évadnyitó koncertjén Bruckner 9. szimfóniája, Dvořák Négy bibliai éneke, Dohnányi Ünnepi nyitánya és Marschner egyik áriája szerepelt. A hangversenyről beszámoló elmarasztaló kritikák következtében valóságos sajtóbotrány bontakozott ki, amelynek következtében a zenekritikusok több hónapon keresztül nem számoltak be az együttes hangversenyeiről.

A sajtóbotrány eseményeiről itt olvashat bővebben.

1925

Tavasszal vidéki hangversenyek Tittel Bernard vezényletével, ősszel prágai és pozsonyi hangversenyek Dohnányival

Tittel Bernard 1925. március 12 és 27 között nyolc koncertből álló vidéki turnéra ment a filharmonikusokkal a következő városok érintésével: Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Nagykanizsa Győr és Sopron.

Szeptember 23 és 25 között Prágába és Pozsonyba hívták meg hangversenyezni a zenekart, Dohnányi amerikai hangversenykörútja miatt azonban a pozsonyi hangverseny irányítását Komor Vilmosnak kellett átengednie.

1927

Dohnányi 50. születésnapja és művészi jubileumának 30. évfordulója. Részvétel Frankfurtban a „Zene a népek életében” elnevezésű nemzetközi kiállításon

A frankfurti kiállításon való részvételről a Pesti Hírlap számára Dohnányi a következőképpen fogalmazott: „mostani frankfurti szereplésünk nagy eseménye a magyar zenei életnek, mert Frankfurtban a kiállítás megnyitása óta jóformán zenei verseny folyik, amelyen a világ legelső zenekarai vesznek részt a kiállítás vezetőségének meghívására. Ott voltak már Bécs, Párizs, Berlin, Essen, Prága nagy zenekarai és most, a kiállítást befejező héten játszik a Magyar Filharmóniai Társaság. Ez annál nagyobb jelentőségű, mert jelenleg a Frankfurtban való szereplés zenei osztályozást, külön klasszisba sorozást jelent, ránk nézve pedig különösen azért, mert a kiállítás vezetőségének meghívására megyünk Frankfurtba.” Az ottani hangversenysorozaton való szereplés azért is volt olyan nagy jelentőségű, mert olyan elsőrangú európai együttesek mellett vettek részt az eseményen, mint a Berlini Filharmonikusok, a Bécsi Filharmonikusok, a párizsi Colonne-Zenekar, a római Agostino Zenekar és az amszterdami Concertgebouw Zenekar

1928

Május és június során külföldi hangversenykörutak a Filharmóniai Társaság 75 éves jubileuma alkalmából

A turnék állomásai Olaszországban: Olaszország: Trieszt, Treviso, Bologna, Cesena, Ancona, Parma, Milánó, Modena, Triest és Fiume volt, majd a nyugati országokban az alábbi helyszíneken hangversenyeztek: Párizs, London, Schewening, Köln, Heidelberg, Zürich, München.

A nyugat-európai turné londoni állomásán a His Master’s Voice és a Columbia Record rögzített az együttessel néhány művet: jelenlegi ismereteink szerint ezek tekinthetőek a legkorábbi felvételeknek, amelyek a Filharmóniai Társaság Zenekaráról és Dohnányi vezetése alatt készültek. E két hanglemezgyár által kiadott lemezeken Berlioz Rákóczi-indulóját, Liszt 14. rapszódiájának Doppler Ferenc által hangszerelt változatát, Mozart G-dúr zongoraversenyének (K. 453), a magyar Himnusznak és a Szózatnak, illetve két Dohnányi-műnek – az 1920-ban Papp-Váry Elemérné versét megzenésítő Hiszekegynek a zenekari változata és a Ruralia hungarica Fináléjának – előadását rögzítették.

1929

Az együttes Nürnbergben, Salzburgban és Pozsonyban vendégszerepelt

A Filharmonikusok 1929. február 28-i nürnbergi és március elsejei salzburgi hangversenyeik után érkeztek Pozsonyba, ahol – mint ahogy a koncert előtt az együttes tagjai észrevették – a zenekar hangszereinek egy részét súlyosan megrongálták. Ezzel kapcsolatban lásd bővebben itt.

1931

Megkezdik a Filharmóniai Társaság Emlékgyűjteményének és Erkel Ferenc Könyvtárának megszervezését, fellépés Salzburgban az Ünnepi játékokon

A Filharmóniai Társaság gyűjteményének történetéről és legérdekesebb dokumentumairól lásd bővebben.

A filharmonikusok 1931 nyarán újabb külföldi helyszínen adtak hangversenyeket: Salzburgban az Ünnepi játékok két hangversenyén és Bad Gasteinben is felléptek. Az eseményen való részvétel ugyanakkor azért tekinthető fontosnak, mert a Budapesti Filharmóniai Társaság együttese volt az a külföldi zenekar, amelyet elsőként hívtak meg a salzburgi rendezvényre. A Mozart születésének 175. évfordulója alkalmából 1931. július 25-e és augusztus 3-a között megrendezésre került ünnepségsorozat további koncertjein a Bécsi Filharmonikus zenekar szerepelt olyan nemzetközi rangú karmesterek irányítása alatt, mint Bruno Walter, Clemens Krauss vagy Sir Thomas Beecham.

1932

Ravel szerzői estje

1932. április 18-án Ravel-estet tartott a Filharmóniai Társaság zenekara, amelyen Fritz Fall és maga a szerző vezényelt.

Lányi Viktor, a Pesti Hírlap hasábjain a következőképpen számolt be a hangversenyről: „… a budapesti közönség előzetes érdeklődését erősen fokozta, hogy első ízben látta szemtől szemben a mai francia zene leghíresebb képviselőjét. Maurice Ravel igen nagy sikert aratott a hétfői rendkívüli filharmóniai hangversenyen előadott öt kompozíciójával. Egyiket, a nálunk eddig nem hallott Zongoraversenyt, ő maga vezényelte. Szemlátomást gyakorlatlan karmester. Szögletes mozdulatai ellentmondanak a filigrán alakjáról, szellemes, ősz fejéről sugárzó világfias csiszoltságnak. Mégis nagy hatást tett a versenymű, melynek három remekül hangzó tétele a legszebb, legfinomabb és legköltőibb muzsika, amit a francia ízlés az utóbbi évtizedekben kitermelt. Marguerite Long magával ragadó zongorajátékának tulajdonítható, hogy a ragyogó utolsó tételt meg kellett ismételni.”

1933

Igor Sztavinszkij szerzői estje és Filharmóniai Társaság fennállásának 80. évfordulója

1933. április 3-án Igor Sztavinszkij vezényelte saját műveit a filharmonikusok élén. A műsoron a Tűzijáték, Petruska, Zongoraverseny és a Tűzmadár-szvit állt. Tóth Aladár a Pesti Naplóban így számolt be az estről.

1933. október 23-án ünnepelték fennállásuk 80. évfordulóját a Filharmonikusok, amelyen az 1923-as ünnepi hangversenyhez hasonlóan Bartók, Kodály és Dohnányi egy-egy művének ősbemutatójára került sor (Öt magyar népdal, Galántai táncok, Szimfonikus percek).

1934

Megalapítják a Filharmóniai Társaság Barátai Egyesületet

Csuka Béla a következőképpen foglalta össze az Egyesület legfőbb célkitűzésiet: „Az Egyesület 1934 júliusában azzal a céllal alakult, hogy a Filharmóniai Társaságnak művészi és anyagi törekvéseiben segítséget nyújtson….tovább olvasom.

1936

Újabb olaszországi hangversenykörút és két hangverseny a bécsi Musikvereinssaalban

Az 1928-as olaszországi hangversenykörút után nyolc év elteltével, 1936. április 29-e és május 6-a között látogattak el ismét a filharmonikusok az országba. Az előző turnéhoz hasonlóan több városban is koncertezett az együttes: ezek közül új helyszínek – például Genova, Reggio Emilia, Padova, illetve Róma – is bekerültek az utazás állomásai közé. Bővebben.

Az olaszországi hangversenykörútról hazatért együttes néhány nappal később, május 18-án újból külföldre utazott, hogy bemutassák az osztrák fővárosban elnökkarnagyuk 1930-ban a szegedi Fogadalmi templom felszentelésére írt miséjét (Szegedi mise, op. 35). Dohnányi művén kívül más szerzők – Beethoven, Brahms, Bruckner, Berlioz, Liszt, Bartók és Zádor Jenő – művei is szerepeltek a filharmonikusok Musikvereinssaalban megtartott két hangversenyén.

1937

Turné a hitleri Németországban

1937. április 2. és 10. között az alábbi városokban lépett fel az együttes: Breslau, Berlin, Hamburg, Mülheim, Köln, Frankfurt, Mannheim, Baden-Baden, München, Salzburg. A hangversenykörút állomásain készült beszámolók közül Friedrich Stichtenoth készítette a legrészletesebb jellemzést a Filharmóniai Társaság zenekaráról az 1937. április 7-i frankfurti hangverseny után.

1938

Két Bartók-mű budapesti bemutatója: a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára és a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre

A Bázelban, 1937-ben bemutatott Zene 1938. február 14-én került a filharmonikusok műsorára Dohnányi vezényletével, a kétzongorás szonáta bemutatóját pedig Pásztory Ditta születésnapján, október 31-én adta elő a zenekar Ernest Ansemet irányításával. A zongoraszólamokat a Bartók házaspár játszotta, az ütőhangszeresek pedig Jegesi József és Vigdorovits Sándor voltak.

1941

A Bécsi Filharmonikusok vendégszereplése Furtwängler irányításával

A Filharmóniai Társaság tiszteletbeli tagjai közé beválasztott világhírű karmester több alkalommal vezényelte a filharmonikusokat.

1942

Dohnányi filharmonikusainak utolsó külföldi hangversenye: ünnepi hangverseny Bécsben

A filharmonikusok Dohnányi működése időszakában létrejött utolsó külföldi vendégszereplésére 1942. április 13-án került sor Bécsben, a Bécsi Filharmonikusok megalakulásának 100. évfordulója alkalmán megrendezett ünnepi hangverseny-sorozatában. A mindössze tizenegy évvel fiatalabb budapesti együttes olyan rangos európai együttesek között kapott meghívást a több héten keresztül tartó eseménysorozatra, mint a Berlini Filharmonikusok, a Maggio musicale Fiorentino Zenekara és az amszterdami Concertgebouw zenekara.

1943

A Filharmóniai Társaság fennállásának 90. évfordulója

Dohnányi utoljára vezényli a Filharmonikusokat. Bár a zenekar még 1944 elején megtartott néhány hangversenyt (vendégkarmesterekkel), Dohnányi 1943. december 10-én vezényelte utoljára együttesét, s 1944 novemberében örökre elhagyta Magyarországot. A második világháborút követő számonkérések következtében a háborús bűnösök listájára felkerült Dohnányit a magyarországi zeneélet a következő évtizedek folyamán csaknem kitörölte emlékezetéből. Filharmonikusai azonban távozása után is lojálisak maradtak elnökkarnagyukhoz: Dohnányi ugyanis nem mondott le zenekarnál betöltött pozíciójába, így 1960-ig – haláláig – névlegesen legalábbis ő töltötte be ezt a pozíciót.

1943-ban ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját az együttes, mely alkalommal Csuka Béla, a zenekar gordonkaművésze jelentetett meg jelentős dokumentációt felvonultató jubileumi kiadványt (Csuka Béla: Kilenc évtized a magyar zeneművészet szolgálatában. A Filharmóniai Társaság Emlékkönyve 90 éves jubileuma alkalmából. Budapest: Filharmóniai Társaság, 1943.).

1944

A zenekar feloszlatása előtti utolsó hangversenye

A Német Birodalom csapatai március 19-én megszállták Magyarországot. Az egyre szorongatóbb politikai helyzet alakulása miatt március 25-én tartották meg a filharmonikusok utolsó hangversenyüket Ferencsik János vezényletével.

1945

Újrakezdés

Hangversenyek Budapest ostroma alatt az Operaházban.

1945. március 3-án az operaházi alsó ruhatárban előadják Kodály Missa brevisét. A filharmonikusok Dohnányi haláláig elnökkarnagy nélkül folytatják tevékenységüket, a zenekart ebben az időszakban Sergio Failoni, Komor Vilmos, Ferencsik János vezényelte.

1945 őszén New Yorkban elhunyt Bartók Béla.

1946

Az 1946/1947-es évad: koncertezés bérleti hangversenyek nélkül

A háborút követő infláció – és a rezsimváltás – következtében a filharmonikusokat finanszírozó háttér folyamatosan változott, így az 1946/47-es évadban nem hirdettek bérleti hangversenyeket, azonban hat koncert mégis hozzájuk köthető: 1946. november 6-án Ferencsik János vezényletével hangzott el elsőként Magyarországon Hacsaturján II. szimfóniája az Októberi Orosz forradalom emlékestjén, amelyet a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság rendezett.

1947

„Új szerzők-új művek” kortárszenei est Ferencsik Jánossal – Sergio Failoni váratlan halála

1947 júniusában Ferencsik János új magyar zeneművek bemutatását vállalta – valószínűleg a Magyar Művészeti Tanács közrejátszásával – a Filharmóniai Társaság élén a Zeneakadémián. A műsoron az alábbi kompozíciók szerepeltek:

Farkas Ferenc: Musica pentatonica

Maros Rudolf: Bábjáték-nyitány

Sárai Tibor: Szerenád

Bánhalmi György: Négy kínai dal

Gaál Jenő: Rapszódia

Székely Endre: Kis szvit

Az 1947. június 9-re tervezett hangversenyt, amelynek műsorán Beethoven Esz-dúr zongoraversenye és a IX. szimfónia állt, Sergio Failoni vezényelte volna. A július 7-i főpróbán azonban tragikus esemény történt, amelyről a hangversenyrendező Kun Imre így emlékezett: „Egészen a IV. tételig jutott el [Beethoven: IX. szimfónia] a próba, a szólisták kerültek sorra, amikor Failoni kezéből kihullott a karmesteri pálca. Először azt hitték, hogy csak kiesett a kezéből, felvették és újra a kezébe adták, de ekkor már Failoni a karmesteri pultra dőlt és összeesett. Agyvérzés érte.” A karmester néhány nappal később, július 25-én meghalt.

125 éve született Sergio Failoni – kultúra.hu

1948

Az októberben megrendezett Bartók Fesztiválról Bónis Ferenc így írt az együttes 150. évfordulója alkalmából megjelent jubileumi kötetben:

„A legkülönbözőbb új zenei irányzatok felvonulása: ablak a nagyvilágra, nyitott ablak a magyar zenekultúrára. Kevesen tudták akkor, hogy ez a kétfelé nyíló ablak rövidesen bezárul; hogy hamarosan megszűnik a zenei stílusok és eszmék szabad áramlása. Az 1948-as Bartók Fesztivál, hosszú időre szólóan, utolsó alkalom Nyugat-Európa irányzatainak hazai megismerésére, a magyar zenekultúra értékeinek széleskörű nemzetközi megmutatására. Az ünnepség sikeréhez a Filharmóniai Társaság zenekara is hozzájárul két hangversennyel. Október 25-én Kodály vezényli saját műveit: a Concertót, a Galántai táncokat és negyedszázados remekét, a Psalmus hungaricust, Rösler Endre és a Budapesti Kórus közreműködésével. Az október 28-i fesztiválkoncert karmestere Kórodi András. A műsor: Viski János: Enigma, Weiner: Concertino zongorára és zenekarra Kentner Lajos szólójával, Kadosa Pál: Partita, Lajtha László: I. szimfónia, op. 24 (hangversenytermi bemutató).”

1949

A „fordulat éve” és a „Bartók-per”

Magyarországot is eléri a szovjet kommunista párt zenei határozata, amely a „formalizmus” vádjával ítél el és hallgattat el egyes zenei irányzatokat és zeneszerzőket. Hazánkban főként Bartók zenéjét sújtja az ítélet, amellyel több művét (A csodálatos mandarin, Cantata profana, a két Hegedű-zongoraszonáta, a III., IV. és V. vonósnégyes) többesztendős hallgatásra kényszerítik.

1951

Az I. Magyar Zenei Hét

Egy új intézmény, a „plénum” megjelenése, amelynek célja a közelmúlt hazai zeneműveinek bemutatása és elméleti megvitatása volt. A nyitó díszhangversenyre 1951. november 17-én került sor az Operaházban Ferencsik János, Somogyi László és Vásárhelyi Zoltán vezényletével. A hangverseny műsorán Kodály, Weiner, Kadosa Pál, Szabó Ferenc és Vass Lajos művei szerepeltek. A Magyar Filmhíradóban ezt a rövid adást vetítették az eseményről.

1952

Államosítás: az Országos Filharmónia megalapítása és következményei

Az 1952. január 19-i minisztertanácsi rendelet alapján az hangversenyrendezést az állam kezébe adják, amely szerint: „A hangversenyrendezéssel kapcsolatos állami feladatok ellátására Budapesten »Országos Filharmónia« elnevezéssel központi irányító szervet kell létesíteni […]. Az Országos Filharmónia keretében működik a Magyar Állami Hangversenyzenekar.” Az Új csúcsszerv igazgatójává Tardos Bélát, a Fővárosi Zenekar tagságából újjászervezett Magyar Állami Hangversenyzenekar főzeneigazgatójává Ferencsik Jánost nevezték ki. Bővebben

1953

A II. Magyar Zenei Hét és a Filharmóniai Társaság fennállásának 100. évfordulója

A Zeneművész Szövetség szervezésében megrendezték a II. Magyar Zenei hét hangversenyeit. A Filharmóniai Társaság zenekara október 27-én lépett pódiumra, Ferencsik vezényletével. A mű sor: Gaál Jenő: Adagio, Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond-szvit, Kadosa Pál: III. zongoraverseny Antal István szólójával, Vass Lajos: Egy gondolat bánt engemet, Jámbor László énekével, Vincze Imre: II. szimfónia. Az 1953. november 20-án, az Operaházban megrendezett ünnepi hangverseny műsorát a magyar zene legfontosabb szerzőinek műveiből állították össze – csupán egy nevet hiányolhatunk a felsorolásból, előző elnökkarnagyukét, Dohányiét. Szellemisége azonban mégis jelen lehetett a hangversenyen, hiszen egykori kedves tanítványa, Fischer Annie működött közre zongorán, a karmesteri feladatokat pedig Ferencsik János látta el.

Erkel: Ünnepi nyitány Liszt: II. Mefisztó-keringő Bartók: III. zongoraverseny Kodály: Felszállott a páva

Bár az ünnepi hangversenyről nem maradt fenn hangfelvétel, Kodály Háry Jánosából részleteket játszott lemezre az együttes 1953-ban.

1954

Megjelenik az Országos Filharmónia Műsorfüzeteinek első száma

1955

Az együttes első, teljes Bartók-hangversenye

1955. június 6-án Somogyi László két Bartók művet, a zenekari Concertót és A csodálatos mandarin-szvitet tűzte a filharmonikusok műsorára. Ez utóbbi alkotás 1949-es betiltása óta ezen a hangversenyen csendült fel újra teljes egészében.

1956

Forradalom és hallgatás: másfél évnyi kényszerpihenő

Az 1956 őszén lezajlott forradalom megakadályozta a filharmonikusok új hangversenyévadának megkezdését. Azonban a forradalom utáni meglehetősen zűrzavaros hónapjaiban sem indíthatták meg a koncertezést. Először 1957 októberében léptek újra pódiumra Prágában és Pozsonyban, de a magyar közönség csak 1958-ban hallhatta újból az együttest.

1958

A filharmonikusok moszkvai vendégszereplése

Az együttes 1958. szeptember 15-én lépett fel Moszkvában, amely eseményről Rajk András a következőképpen számolt be a Muzsika hasábjain: „Szinte a közelmúlt Bartók fesztivál moszkvai előjátékának tekintettük ezt a nagyon örvendetes sikert, kivált, mivel a zenekarnak, mint a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának (Ferencsik János vezényelt), túlzás nélkül mondhatom, tomboló fogadtatását is részben ideszámíthatjuk: hiszen Bartók nagyon szépen megszólaltatott, Concertójának szólt.”

Ferencsik János Bartókról megfogalmazott emlékeit hallhatjuk az alábbi felvételen.

1960

Dohnányi Ernő halála. Új elnökkarnagy a zenekar élén

1960. február 9-én New Yorkban elhunyt a filharmonikusok elnökkarnagya, Dohnányi Ernő. Noha Dohnányi 1944-ben elhagyta az országot, együttese nem választott helyére új elnökkarnagyot. Halálát követően azonban titkos szavazással választottak új vezetőt maguknak: Ferencsik Jánost, aki a következő nyilatkozatot tette a Film Színház Muzsika számára:

Dohnányi 7

1962

Kodály C-dúr szimfóniájának magyarországi bemutatója

1962. június 11-én került sor Kodály C-dúr szimfóniájának magyarországi bemutatójára Ferencsik János vezényletével. Bónis Ferenc gondolatait az eseményről – illetve az elnökkarnagy és Kodály kapcsolatáról – itt olvashatják bővebben.

A szimfónia bemutatásáról az alábbi rövidhír tájékoztatta a televízió közönségét.

Ugyanebben az évben tartottak ünnepi hangversenyt a 80 éves Kodály tiszteletére december 10-én az Erkel Színházban.

1963

Egy száztíz éves hagyomány megszűnése: hangversenyek önálló bérleti ciklus nélkül

A központosítás következményeként szakadt meg a bérleti hangversenyek száztíz éves hagyománya, ráadásul az 1962/1963-as évadban az elnökkarnagy egyetlen alkalommal sem vezényelte együttesét.

1964

Lajtha László IX. szimfóniájának poszthumusz magyarországi bemutatója

Ferencsik János 1964. április 6-án mutatta be egy évvel korábban, 1963-ban elhunyt egykori tanára, Lajtha László IX. szimfóniáját. A Muzsika hasábjain Gergely Pál a következő gondolatokat közölte a bemutatóról: „Külön kell szólni arról, hogyan bánik Lajtha a zenekarral. […] Valamit az előadásról is, amely nemcsak odaadóan precíz volt, de éppúgy lelkesült. Ez nyilván nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a műről ilyen szép képet kaptunk. Ferencsik János, aki Lajtha egykori és hűséges tanítványa – és a Budapesti Filharmóniai Társaság, melynek viszont Ferencsik az elnök-karnagya – vállvetve vitték megérdemelt sikerre a szimfóniát. Mintaszerű előadást nyújtottak. Az utóbbi idők leghitelesebb és legihletettebb zenekari bemutatóját hallottuk.” Gergely Pálnak a bemutatóról szóló írása itt érhető el.

1965

Több év után ismét külföldön: a filharmonikusok stresai hangversenye

Az együttest Kórodi András vezényelte, műsorukon a következő kompozíciók szerepeltek:

Dvořák: IX. szimfónia (Az új világból), e-moll, op. 95

Mendelssohn: Hegedűverseny, e-moll, op. 64 (Kovács Dénes szólójával)

Kodály: Galántai táncok

Berlioz: Rákóczi-induló

1967

Új elnökkarnagy, új korszak: Kórodi András a filharmonikusok élén

2019

Filharmóniai Társaság 166

A Filharmóniai Társaság fennállásának 166 évfordulója alkalmából a Vigadóban megrendezett hangversenyen műsorában nem csupán korábban már ismert opuszok csendültek fel, de Vajda Jánosnak az évfordulóra komponált Filharmóniai ünnepi nyitánya, valamint az est dirigensének, Dénes Istvánnak a zenekari átiratai is helyet kaptak. A hangversenyről bővebben itt olvashat, a hangversenyről készült felvétel pedig itt érhető el.

Vajda János: Filharmóniai ünnepi nyitány (ősbemutató)
Bartók Béla – Dénes István: Román népi táncok Sz. 56, BB 68 (zenekari átirat)
Dohnányi Ernő: Változatok egy gyermekdalra, op. 25
Pablo Sarasate: Carmen-fantázia, op. 25
Liszt Ferenc – Dénes István: Dante szonáta, S. 161/7 (zenekari átirat)

2020

Filharmóniai Társaság 167

2020-ban, a koronavírus világjárvány következtében a fennállásuk 167. évét ünneplő Filharmóniai Társaság Zenekara nem tarthatta meg a minden évben megrendezésre kerülő nagyzenekari hangversenyét. Az évforduló megünneplése azonban mégsem maradt el, hiszen ez alkalommal egy kisfilmet forgattak “Egyéniségek összhangban 1853 óta” címmel. Az imázsfilm zenei aláfestéséhez Schubert f-moll fantáziájának egykori elnökkarnagyuk, Dohnányi meghangszerelte változatát választották.

Az évforduló kapcsán a Filharmóniai Társaság elnökével, Tóth Lászlóval készült interjút itt olvashatják.