Az októberben megrendezett Bartók Fesztiválról Bónis Ferenc így írt az együttes 150. évfordulója alkalmából megjelent jubileumi kötetben: „A legkülönbözőbb új zenei irányzatok felvonulása: ablak a nagyvilágra, nyitott ablak a magyar zenekultúrára. Kevesen tudták akkor, hogy ez a kétfelé nyíló ablak rövidesen bezárul; hogy hamarosan megszűnik a zenei stílusok és eszmék szabad áramlása. Az 1948-as Bartók Fesztivál, hosszú időre szólóan, utolsó alkalom Nyugat-Európa irányzatainak hazai megismerésére, a magyar zenekultúra értékeinek széleskörű nemzetközi megmutatására. Az ünnepség sikeréhez a Filharmóniai Társaság zenekara is hozzájárul két hangversennyel. Október 25-én Kodály vezényli saját műveit: a Concertót, a Galántai táncokat és negyedszázados remekét, a Psalmus hungaricust, Rösler Endre és a Budapesti Kórus közreműködésével. Az október 28-i fesztiválkoncert karmestere Kórodi András. A műsor: Viski János: Enigma, Weiner: Concertino zongorára és zenekarra Kentner Lajos szólójával, Kadosa Pál: Partita, Lajtha László: I. szimfónia, op. 24 (hangversenytermi bemutató).”